2008. szeptember 1., hétfő

Magzatvédő vitamin - ikerszületések

Az Egészségügyi Világszervezet legújabb jelentéséből tudjuk, hogy jelenleg földünkön évente 135 millió kisbaba jön a világra. A szakértők előrejelzése szerint a megszületettek kb. 3%-ában súlyosabb fejlődési rendellenesség fordulhat elő, tehát évente akár 4 millió újszülött lehet érintett. Az adatok alapján naponta tehát 11 376 rendellenes „kis ember” látja meg a napvilágot.


A magzatvédő vitamin alkalmazásával kivédhető e fejlődési rendellenességek harmada: tehát évente 1,33 millió, azaz naponta csaknem 3500 különben rendellenes kisbaba egészségesen születését lehetne elérni. Éppen ezért sorolták a közegészségügy szakemberei az elmúlt 25 év 5 legfontosabb orvosi felfedezéseihez a magzatvédő vitaminok megismerését és hasznosítását. Az már a magyar egészségügy szégyene, hogy az európai és amerikai országokhoz képest hazánkban nagyon ritkán és rosszul (nem a fogamzás körüli időszakban) alkalmazzák e módszert, továbbá, hogy az egészségbiztosító semmiféle anyagi támogatást nem ad a fejlődési rendellenesség megelőzését célzó magzatvédő vitaminhoz.

Időben elkezdeni

A magzatvédő vitamin lényege tulajdonképpen 4 komponens, ezek között legfontosabb a folsav, de a B2-, B6- és B12-vitamin szerepe is igazolt. Éppen ezért ezek együttesét nevezzük magzatvédő vitaminnak, amit a fogamzás előtt minimum egy hónapig, majd a fogamzás után legalább három hónapig helyes szedni. A patikákban recept nélkül kapható magzatvédő vitaminnal, a több mint tízezer várandóst érintő vizsgálat szerint, az agy- és koponyahiány, valamint a nyitott gerinc 90%-a, a szív- és vese-rendellenességek fele, valamint a végtaghiányos rendellenességek egyharmada kivédhető. E kutatásainknak voltak más tanulságai is, most ezek közül a termékenységre (vagyis a fogamzás elérésére) gyakorolt hatást emelem ki.

A fogamzás valamivel hamarabb következett be a magzatvédő vitamint szedő nőknél, sőt a várandóssá válók aránya is magasabb volt. Hátterében a hormonzavarban szenvedő – ezért nehezebben teherbe eső – nők jobb fogamzási esélye állhat.

A magzatvédő vitamin termékenységet jótékonyan befolyásoló hatásának még szembetűnőbb jele volt az ikerszületések gyakoriságának mintegy 40%-os növekedése. Váratlanul ért minket ez a megfigyelés, nem is igazán hittem el. Az ember öregebb korára két dolgot megtanul. Az egyik: a véletlen is meglepő eredményeket produkálhat. A másik: – és ez kapcsolatos az előbbivel –, „egy vizsgálat, nem vizsgálat”, vagyis a meglepő eredménnyel záruló kutatások tanulsága csak akkor fogadható el, ha egy másik, független vizsgálatban is megerősítik. Az USA-ban óriási jelentőséget tulajdonítanak a fejlődési rendellenességek magzatvédő vitaminnal történő megelőzésének, ezért minden, ezzel programmal kapcsolatos esetleges „mellékhatást” azonnal ellenőriznek. Így történt ez a magyar, ún. „kettős-vak” kutatásban talált ikerszületési gyakoriság megismerése után is.

Gének és ikrek

Az öt megvizsgált amerikai adatbázis közül négyben megerősítették megfigyelésünket, mégpedig ők is éppen 40 százalékos növekedést találtak az ikerszületések előfordulásában. Azóta Svédországban és Norvégiában is hasonló eredményt kaptak. Egyedül az igen nagy esetszámot magába foglaló kínai vizsgálatban nem észlelték az ikerszületések emelkedését. Ebben a kutatásban egyrészt nagyon kis adag (0,4 mg) folsavat adtak a leendő terheseknek, másrészt fontos a kínai népesség eltérő génállománya is. Régóta ismert, hogy míg az afrikai származású „fekete” népességben a leggyakoribb az ikergyakoriság, addig az európai „fehér” emberekben előfordulása közepes, míg a keleti nagyrassz „sárga” embercsoportjaiban ritka.

Európában az egy- és kétpetéjű ikrek aránya 1:2, a kétpetéjűek kétszer gyakoribbak. Ezzel szemben Kínában a két ikertípus aránya egyforma, vagyis sokkal ritkábbak a kétpetéjű ikrek, megmagyarázva a mienknél jóval ritkább ikerszületési gyakoriságukat. Az elmúlt években már az is kiderült, hogy ezért éppen az a hibás gén felelős, amely Kínában annyira gyakorivá teszi az agy- és koponyahiány, valamint a nyitottgerinc-rendellenességek előfordulását. (Míg arányuk 1000 születésre számítva nálunk 3, az USA-ban 1, addig Kína bizonyos tartományaiban 9.) A kínai népesség adatai ezért az európai emberekre nem igen érvényesíthetők.
Természetesen a magzatvédő vitamin ikergyakoriságot némileg növelő hatásának az okát is meg kellett találni. Elvileg két lehetőség kínálkozott magyarázatul. Az egyik: növekszik az ikerfogamzások gyakorisága. A másik: a megfogamzott ikrek közül több éli túl a magzati életet. Mindkét nézet alátámasztása mellé találtam érveket. Az állategészségügyben, például a disznóknál, a folsavat régóta alkalmazzák az ivadékszám fokozására. Az utóbbi 25 év egyik fontos felismerése a „fantomiker” jelenség. Magyarországon a születéskor 100 asszony közül egy szül ikreket. Ezzel szemben a fogamzás utáni ultrahang-vizsgálatok szerint a kora-terhességben 100 várandós közül még 6-nak vannak ikrei. E hat ikerpár közül öt esetében azonban az egyik iker a későbbiekben felszívódik. Ahogy két dudás nem fér el egy csárdában, úgy látszik, a nők méhe is általában szűk két magzat számára. (Így érthető meg a fantomiker megnevezés, a fogamzás után még megvolt, de a születéskor már nem észlelik.) A kutatásaink arra utaltak, hogy az emberi fajban az utóbbi jelenség lehet a döntő, vagyis a magzatvédő vitamin magzati életet védő hatása magyarázhatja meg a gyakoribb ikerszületéseket.

Vitaminozott babák

A következő kérdés az volt, hogy a magzatvédő vitamin melyik komponense felelős e hatásért. A folsav ilyen jellegű állatgyógyászati hasznosítására már utaltam. Az ún. „multivitaminok” általában A-vitamint is tartalmaznak, és ennek ikerszületést növelő hatása is igazolt. Ezen túl bizonyos, hogy a dózis is számít. Így a magzatvédő vitaminban lévő 0,8 mg-os folsavadag mellett ritkábban várható ikerszületés, mint a sok nőgyógyász-szülész szakorvos által ajánlott 3-6 mg folsav után.

Közegészségügyileg az volt a legfontosabb, hogy ez a mellékhatás veszélyesnek vagy kedvezőnek ítélhető-e. Az ikerterhességkor általában korábban indul meg a szülés (leggyakrabban a 37. hét körül) és az újszülöttek jóval kisebbek, épp ezért sérülékenyebbek, amit csak tetéz a méhen belüli szűkös helyzetük, s néhány más komplikáció (pl. összeakadásuk) lehetősége. Ezért korábban az ikrek születés körüli halálozása magasabb volt a szokásosnál, továbbá a kisebb fokú agysérülés következményeit (pl. az értelmi fejlődés enyhébb visszamaradását) is gyakrabban tapasztalták. A szakemberek többsége a magzatvédő vitaminnak ezt a mellékhatását ezért ártalmasnak ítélte. Arról azonban megfeledkeztek, hogy mostanában az ikreket ultrahangvizsgálattal már a várandóság korai fázisában felismerik, s ezt követően speciális terhesgondozásuk és szülésvezetésük jelentősen képes csökkenteni az ikrek születés körüli időben korábban tapasztalt magasabb halálozását és szövődményeit.

Arra is érdemes utalni, hogy a 40%-os ikerszületési gyakoriság csak látszólag jelentős. Ha azonban az abszolút számokat vesszük figyelembe, akkor ez azt jelenti, hogy az 500 várandósból várható 5 ikerszületés helyett 7-tel kell számolnunk. Ez a többlet azonban nem igazán jelentős. A lombikbébimódszer alkalmazásakor az ikrek, sőt a hármasok előfordulása nagyságrenddel nagyobb. S végül nem szabad elfeledni a dolgozó nők körében észlelhető újabb jelenséget. A nők többsége még jelenleg is 2-3 kisbabát szeretne. A nőkről azonban jelenleg két bőrt húznak le, hiszen ugyanúgy szeretnének helytállni a munkahelyükön is, mint a férfiak, de ugyanakkor rájuk marad a nők hagyományos anya-feleség szerepe.

Egyszerre kettőt?

Nem kevés asszony örülne ezért annak, ha egy terhességből két kisbabához juthatna. Évente mintegy 10 pár keres meg ehhez segítséget kérve, amit azonban nem tudunk teljesíteni.

Ezt a tendenciát jelzi 712 nemzőképes korú nő körében végzett kérdőíves adatgyűjtésünk is, amely szerint a nők
• 14%-a nagyon boldog,
• 32%-a boldog,
• 42%-a se nem boldog, se nem boldogtalan („semleges”),
• 5%-a boldogtalan,
• 7%-a nagyon boldogtalan lenne, ha ikrei születnének. Míg tehát csaknem felük örülne, csupán 12% keseredne el az ikerterhesség miatt.

Összefoglalásképpen tehát az írható le, hogy a magzatvédő vitamin, és különösen annak legfontosabb komponense: a folsav kis mértékben növeli az ikerszületések gyakoriságát. Ám az ikerszületések korábban észlelt fokozott veszélyei korai felismerésük és magas szintű szülészeti ellátásuk mellett nagyrészt kivédhetők. Az ikerszületésnek köszönhetően ugyanakkor a szülők megízlelhetik az ikrek okozta „meghatványozott” örömet.

Nincsenek megjegyzések: